[::: art kobasi a webkalandor :::]: 2012

2012. augusztus 20., hétfő

Skechers GORUN

...és én futottam is egyet benne ma reggel.

Július elején figyeltem fel a cipőre, amikor is a YouTube-on nyomon követtem Meb Keflezighi felkészülését az Olimpiára. Ő ennek a modellnek a kampányarca, és bár tudom, hogy egy ilyen szintű atlétának teljesen mindegy mit kötöznek a lábára, mégis nagyon meggyőző volt látni a cipőt a felvételeken.

"De jó lenne kipróbálni!"-gondolta Tibor. "Jó vóna, ha kipróbálnál!-gondolta a cipő...:)

Aztán egy unalmasnak ígérkező szerdán Blankával a mozi mellet döntöttünk A filmig lófráltunk a plázában és ekkor egy kirakatban megpillantottam a kicsikét. Gyors próba és nem hittem a szemenek, illetve a lábomnak. Tudod van az az érzés, hogy belelépsz és rögtön tudod... (nem a kutyaszarra gondoltam persze...) Úgyhogy itt el is dőlt, nekem lesz ilyenem...

Alig vártam, hogy kipróbálhassam, és ma reggel, Kotmányunk ünnepén eljött a nagy pillanat. A felvétel az elképesztően könnyed sarok kialakítás miatt (amit a Nike Free-n kívül eddig nem láttam más gyártóknál) nem a szokványos. Ebbe a cipőbe nem lehet belelépni, ezt fel kell húzni a lábra. Mamuszos kialakítása révén jól idomul a lábformához, a szélesebb lábfejűeknek is bőven van helye. A fűző kiválóan tapad, nem lazul ki. Ráadásul a dobozban a hordozó zsákon kívül egy színazonos fűzőt is elrejtettek (ehhez pl szürkét), hogy a stílus is rendben legyen...

A képen is látszik a kicsit MBT-s kialakítás, amitől egy kicsit tartottam a futás előtt. Félelmeim azonban teljesen alaptalannak bizonyultak. Már a bemelegítő szakaszban rendkívül puhán fogtam a talajt. A cipő hihetetlen csendes, tudom ez nem lehet fő szempont egy cipőnél, de ilyet még nem tapasztaltam, ez Neked is bejönne...:) A nagy furfang mégsem a sarok kialakításban rejlik, hanem a középhíd technológiájában. Tulajdonképpen amióta forgalomban vannak ezek a pihe-puha strandpapucsok, azóta agyalok rajta, hogy miért nem viszik be ezt a könnyedséget a futócipők gyártásába. Az a halálom, amikor egy 300 grammos cipőhöz a tesztelő odaírja, hogy "könnyű" edzőcipő...Nekem a könnyű 240 gramm alatt értelmezhető, ennek a cipőnek a 177 grammos tömege (saját mérés) már-már ijesztőnek hangzik (a szöges cipőm 183 gramm) ráadásul a női változat 140 gramm alatt van... Visszatérve a középtalp kialakításra, a gyártő egész egyszerűen (vagy bonyolultan, ezt nem tudom...) 9 db gumibakot helyezett el, ami tulajdonképpen felel a mozgásdinamikáért, ez a cipő igazi koptató felülete, a többi csak a hab...A legérdekesebb az, hogy ezek a gumifelületek az eddigi tapasztalatainkkal ellentétben nem a sarok részen illetve a talp-párnáknál helyezkednek el , hanem domináló módon inkább középen. Hogy ez mitől működik nem tudom, de nagyon állat. A felső rész nem a mai szokványos nagyon lyukacsos anyag, inkább zártabb. Már az első futáson (12 km) beleizzadt a lábam, de az őszi szezonra gondolva, ezzel nem lesz gond. A design tekintetében a gyártó nem próbálta követni a trendeket, inkább az igen innovatív utcai modelljeinek forma és szín világa köszön vissza. Ami a tartósságot illeti, nyilván 12 kilométer után nehéz jósolni, de a könnyed kialakítás miatt nem gondolnám, hogy 800 kilométernél többet el lehet benne mozogni, de aki ilyen cipőt vesz, az nem is a tartósság miatt veszi majd, hanem, mert át akarja élni azt a páratlan érzést. Néhány métert futottam benne laza talajon, de azt gondolom, hogy ez a modell aszfalton és rekortánon éli ki magát igazán.

Ha lesz kedvem, akkor néhány versenyen szerzett tapasztalatot is megírok ide a kommentbe..

Összegzés: Wow! :)